Bár hazánk és környékünk leghosszabb barlangja (több mint 50 km), a Szelek (Peştera Vântului), nem volt számos más, de lényegesen kisebb értékű barlanghoz hasonlóan, egyetlen összefoglaló
jellegű monográfiának sem a névadója. Az utóbbi években számos érdekes
kutatási eredmény látott napvilágot, jelentősen hozzájárulva a barlang
megismeréséhez. Más most folyó kutatások várhatóan új eredményekkel
gazdagítják majd a Szelek barlangjáról alkotott képünket.
A Szelek barlangja, a Bihar-megyei, Sonkolyos község határában
húzódik. A barlang négy főbb szintje, az alsó aktív és a fölötte kanyargó
3 fosszilis, kb. 200 millió évvel ezelőtt leülepedett közép-triászi korú
mészkövekben fejlődött ki. A jelenleg ismert részek hossza meghaladja az
50 km-t. A barlang képződésének geológiai, tektonikai, es hidrogeológiai
hátterét taglaljuk a tanulmány első részében. A második részben a karsztképződés
folyamatát és eredményeit vitatjuk, azaz a barlang morfológiai felépítését,
klimatikai viszonyait, a barlangi vizek kémiai jellemzőit, a barlang élővilágát
és ásványtani érdekességeit kiemelve a mikrobiológiai, ásványtani és geokémiai
összefüggéseket, a mérési adatok és az eddig közölt kutatási eredmények
tükrében. Végül a leghosszabb részben a barlang főbb szintjeinek és járatainak
a nagyon szűkszavú leírását kíséreljük meg.
Közel 45 éves kutatási erdményeit próbáljuk röviden összefogllani
ebben a tanulmányban, remélve, hogy a közeljövőben sikerül elkészíteni
egy nagyobb lélekzetvételű monografikus művet is, amelyben részletesebben
tudunk majd foglalkozni az időközben felgyűlt információkkal.