Bár hazánk és környékünk leghosszabb barlangja, a Szelek (Peştera Vântului), nem volt
számos más, de lényegesen kisebb értékű barlanghoz hasonlóan, egyetlen összefoglaló
jellegű monográfiának sem a névadója. Az utóbbi években számos érdekes
kutatási eredmény látott napvilágot, jelentősen hozzájárulva a barlang
megismeréséhez. Más most folyó kutatások várhatóan új eredményekkel
gazdagítják majd a Szelek-barlangjáról alkotott képünket.
A Szelek-barlangja, a Bihar-megyei, Sonkolyos község határában
húzódik. A barlang négy főbb szintje, az alsó aktív és a fölötte kanyargó
3 fosszilis, kb. 200 millió évvel ezelőtt leülepedett közép-triászi korú
mészkövekben fejlődött ki. A jelenleg ismert részek hossza meghaladja az
50 km-t. A barlang képződésének geológiai, tektonikai, es hidrogeológiai
hátterét taglaljuk a tanulmány első részében. A második részben a karsztképződés
folyamatát és eredményeit vitatjuk, azaz a barlang morfológiai felépítését,
klimatikai viszonyait, a barlangi vizek kémiai jellemzőit, a barlang élővilágát
és ásványtani érdekességeit kiemelve a mikrobiológiai, ásványtani és geokémiai
összefüggéseket, a mérési adatok és az eddig közölt kutatási eredmények
tükrében. Végül a leghosszabb részben a barlang főbb szintjeinek és járatainak
a nagyon szűkszavú leírását kíséreljük meg.
Közel 45 éves kutatási erdményeit próbáljuk röviden összefogllani
ebben a tanulmányban, remélve, hogy a közeljövőben sikerül elkészíteni
egy nagyobb lélekzetvételű monografikus művet is, amelyben részletesebben
tudunk majd foglalkozni az időközben felgyűlt információkkal.
AZ ELHAGYOTT BÁNYA BARLANGJA
Az Elhagyott Bánya barlangja (Peştera din Mina Părăsită) a Vlădeasa hegységben, a Seacă-patak vízgyűjtő medencéjében találhato. 105 m hosszú járatait egy 1150 m magasságban nyíló elhagyot kutatótárnában fedeztük és térképeztük fel. A barlangot függőleges irányban -16 m-es illetve +24 m-es szintig tártuk fel. Kialakulását a párhuzamos száraz völgyecske időszakos szivárgásai határozták meg.
A DEALUL LELII-I VIZESBARLANGRA GYAKOROLT EMBERI KIHATÁS (JÁD-VÖLGYE, KIRÁLYERDŐ-HEGYSÉG)
A Jád-völgyi karszt, intenzív emberi kihatásnak van kitéve (bányászat, turizmus). Többek közül a Dealul Lelii-i vizesbarlang esetét tartottuk a legkirívóbbnak. Manapság a barlangok szabad látogathatósága okozza a legnagyobb gondot. Azelőtt azonban a környéki bányászat tette rá a bélyegét barlangok épségére. A beöntött meddő kőzet és törmelék eltorlaszolták az egyes járatokat, esetenként a víz folyást is, időszakosan elárasztva egyes járatrészeket, valamint összetörték az útbaeső képződményeket. A robbantások lökéshullámai megbontották a tektonikai egyensúlyt, főleg ott okozva omlásokat, vagy a kőzet és a képződmények megrepedését ahol a bányfurat a barlang járataival talaálkozott illetve a közvetlen közelükben haladt el. A barlang felfedezése is a bányafurat beszakadásának köszönhető. A hirtelen történt megnyílás fölborította az egyébként stabil barlangi klímát, egyúttal szabad utat nyitva, az addig valószínüleg hiányzó denevéreknek. A szabad út azonban a vadturizmus híveinek is bejárást engedett. Ezek vandálul összetörték és összefirkálták az egyes képződményeket és a járatok falát, gyakran szemetet is hagyva maguk mögött. A lehetséges helyreállytási munkálatok között a torlaszok átvágását és a törmelékek, valamint a szemét és feliratok eltakarítását látjuk kivitelezhetőnek. A mikroklíma helyreállítására valamint a további rongálások megakadályozására a barlang bejáratainak a szakszerű lezárását is elengedhetetlennek tartjuk. Ezek után lehetséges lenne a barlang turisztikai célú hasznosítása is.
AZ IZBÂNDIŞ FORRÁSBARLANG KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE - A KABK TEVÉKENYSÉGE TÜKRÉBEN
Bár régota ismert, az Izbândiş-barlang, mint egy potencialisan nagy meretu barlangrendszer, csak 1976 után keltette fel a klub figyelmét. A leírás sorba veszi a klub feltáró- és bontó-tevékenségét a 80-as évek elejétől, az 1999. évi áttörésig. 1979-től napjainkig 102 bejegyzett túrán több mint 160 ember dolgozott azért, hogy a barlang jelenlegi hossza elérje az 1667,6 m-t.
A JÓSKA-ZSOMBOLY
A Jóska-zsombolyt (Avenul lui Jozsi) 1998-ban fedeztük fel, és 885 m magasságban a Jderului-völgy jobb oldalán, a Ciungi-domb csúcsának a közelében található. A több ferde síkban egymáshoz kötődő aknából álló barlang 91,6 m mély és 107,5 m hosszú. A legalsű terem jában kis hozamú patakocska csörgedezik át és tűnik el az üledék között. A zsomboly beszereléséhez kb 120 m (3x40 m) kötél szükséges.
A DÁMOS-PONORAS KARSZTFENNSÍK RÖVID BEMUTATÁSA
A Dámos-Ponoras karsztfennsík a Királyerdő-hegység egyik legjellemzőbb karsztvidéke, melyen a jellegzetes fennsíki karszt exo- és endoformáinak majdnem mindegyikét megtalálhatjuk. A felszíni karsztformák közül: töbrökkel, uvalákkal, vakvölgyekkel, antitetikus lépcsőkkel és sziklafalakkal találkozunk, mégis a legmarkánsabb a két nagy karsztmedence: az Erdő-dámosi és a Ponoras. A terület tektonikája, az észak-nyugat felélejtő monoklinális, főként dél-nyugat észek-kelet irányú fő- és az ezekre támaszkodó másodlagos vetők és feszültségi repedésk hálózata nagy szerepet játszik az összegyűlt vizek felszín alatti elvezetésében. A felszín alatti karsztjelenségek közül kiemelkednek a Ponoras-víznyelő - Barátkai karsztforrás (Ponoras-bg.,-védett) valamint a Toaia-víznyelő (Toaia-zs.) - Dámosi-karsztforrás (Dámosi bg.) és a Macra- és a Stanul Ciuţii víznyelő (Stanul Ciuţii bg.) - "Biró Lajos"(Cotuna)-barlang - Kétszájú(Moanei)-barlang többszintes barlangrendszerei, továbbá az ezekhez csatlakozó zsombolyok és kisebb barlangok.
A RUNCULUI ARS HEGY BARLANGJA (MELEG SZAMOS FORRÁSVIDÉKE)
A Runcului Ars hegy barlangját (avagy a Lépcsős-barlangot) 1983-ban fedezte és tárta fel a KABK egy csapata 345 m hosszúságban és 104 m (-86, +18) függőleges kiterjedéssel. A barlang a Alunui Mic völgy jobb oldalán 1295 m (175 rel.) magasságban található és jura korú mészkövekben alakult ki feltételezhetően az említett völgy egykori elnyelődéséből.
A STANUL CIUŢII BARLANG (PONORAŞ-FENNSÍK, KIRÁLYERDŐ-HEGYSÉG)
A Stanul Ciuţii barlang az azonos nevű vakvölgy aljában egy közel 30
m magas sziklafal aljában található. Járatainak hossza 611 m, szintkülönbsége
41,8 m. Morfológiai szempontból 3 szakaszt: 1. Az eleinte nagyon szűk és
kanyargós, beljebb kiszélesedő, aktív, bejáratit, 2. A gazdagon cseppkövesedett
felsőt, és 3. Az első aktív rész folytatásaként kialakult alsó aktív szakaszt.
A barlang felső-jura korú mészkövekben alakult ki, a Mişid völgy egyik
mellékágánk elnyelődéséből. Ennek eredményeként alakult ki a Mişid-völgy
felső szakaszán a Moanei(Kétszájú-)-barlang, melynek végpontjától a Stanul Ciuţii
barlang végpontja, csupán néhány tíz méter távolságra található.
Sajnos az utóbbi időszakban ebben a barlangban is, mint a nagyközönség
előtt el nem zárt barlangok legtöbbjében vandál kezek munkálkodtak csalfa
emléktárgyként letörve a cseppköveket, amelyek egyébként napvilágnál korántsem
olyan lenyűgözőek mint eredeti helyükön a barlang mélyén.
SAJÁTOS BARLANGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK
Számos barlangvédelmi tanulmány között ritkán találkozunk olyanokkal
amelyek a megelőzéssel és a karbantartással foglalkoznak. Ezt a hiányt
kívántuk pótolni néhány gyakorlati tanács bemutatásával. A megelőzési tevékenzségek
közül a barlang bezárását, a nevelést, a külső szennyezések csökkentését,
elhárítását valamint a barlangi képződmények megrongálódásának a megakadályozását
próbáltuk felsorolni. Ezek után bemutatjuk a cseppkövek és egyéb képződmények
kíméletes letakarításának néhány módszerét.
CSA Cluj, 2001.
Home - News - Organization
- Karst phenomena - Programme
- Links - Contact us
Pagina principală - Noutăţi -
Organizaţia - Fenomene carstice -
Programe - Linkuri -
Contacte
Főoldal - Hírek - Szervezet -
Karsztjelenségek - Programok -
Linkek - Címek